Az azonnali segítségnyújtás és a katasztrófahelyzetekhez adaptálható technikai innováció kérdéseit vizsgálták nemzetközi szakértői csoportok Pilisszentkereszten. A drónok segítségét gyakorlatban is használó távérzékelési-katasztrófavédelmi szakemberek hat országból érkeztek a MAGOR és a Magyar Vöröskereszt közös szervezésében megvalósuló hatnapos szakértőcsere-programra.
Egymás módszereit, gyakorlati fogásait és technológiáit megismerni és megosztani gyűltek össze ciprusi, angol, dán, német, olasz és magyar kutató-mentő szakemberek Pilisszentkereszten a Büntetés Végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központjában április 30 és május 5. között. Az Innovatív technológiák és biztonságos beavatkozások nemzetközi trendjei szakértőcsere-program hosszabb távú célja az eljárásrendek és tapasztalatok gyakorlati megosztása mellett olyan közös koncepció megtervezése volt, amely kidolgozva alapot biztosíthat a jövőbeni együttműködéshez. A hétfőtől szombatig tartó, gazdag programokkal, gyakorlati bemutatókkal színesített eseményt a Magyar Vöröskereszt közreműködésével a MAGOR Katasztrófa-elhárításban Résztvevők Támogatásáért Egyesület szervezte.
A rendezvény során az európai országokból delegált szakemberek sorra bemutatták a szervezeteiket és megosztották tapasztalataikat az országukban jellemző drónos engedélyezési helyzetről. Emellett beszámoltak fejlesztéseikről és alkalmuk nyílt az egyes országok eljárásrendjének összehasonlítására, a katasztrófavédelem különböző területeinek egybevetésére is.
Az angliai Manchesterből érkező csapat rendelkezett például az első kutató-mentő területen tevékenykedő légi egységgel Európában. Káresemények esetén a drónok náluk 75-100 méter között szabadon repülhetnek és az incidens helyszínén elsőbbséget élveznek minden más drónos tevékenységgel szemben. Online térképük segítségével minden SkyRanger drónnal végzett repülés regisztrálva van, ezen követik, hogy az adott területen milyen egyéb repülés lehet folyamatban. Ciprusról egy egyetemi kutató központ delegált tagokat, akik rengeteg oktatást szerveznek és applikáció-fejlesztéssel is foglalkoznak. Olaszországot az Olasz Tűzoltóság és Légimentés egy biztonsági tisztje képviselte. A katasztrófavédelemre használt drónok Itáliában hadászati csoportosításba tartoznak, így viszonylag szabadon működhetnek. Számos merevszárnyú-forgószárnyú drónos fejlesztésük van és 3D modellezéssel is foglalkoznak, csak a drónos feladatok ellátására több mint 50 fős állományuk van. Az országos lefedettségű, hatalmas katasztrófavédelmi szervezet része Németországban az az önkéntes technikai segítségnyújtó egység, amely drónokkal nyújt segítséget vészhelyzetekben, ők két fővel képviseltették magukat a szakértőcsere-programon, de küldött szakértőt a DEMA, a dán katasztrófamenedzsment drónos egysége is. Náluk az ország 6 pontján állnak rendelkezésre bevetésre kész csapatok teljes felszereléssel, és tartanak oktatást is, terepi feladatellátásra.
Hazánkat a Magyar Vöröskereszt, a Katasztrófa Elhárítási Csoport, a MAGOR Egyesület drónpilótái és tagjai, valamint a Lechner Tudásközpont távérzékelési szakértője képviselték. A keddi és szerdai gyakorlati napon a légtérhasználati engedélyek birtokában a zsámbéki földrengés-szimulációs tréningpályán tartottak egész napos repülési gyakorlatot, a hét második felében pedig a Vöröskereszt Vörösfélhold Nemzetközi Szövetségének biztonsági szakértője tartott tréninget, majd az angol városi kutató-mentő csapat egészségügyi egysége mutatta be saját rendszerét. A képzés utolsó napjaiban a Norvég Vöröskereszt sebésze és a Pécsi Egyetem Műveleti Medicína Tanszékének trénerei tartottak terepi egészségügyi beavatkozásokról gyakorlati képzést a magyar városi kutató-mentő csapatoknak és a Magyar Vöröskereszt egészségügyi egységeinek.
Weszelovits Gergő a Lechner Tudásközpont távérzékelési szakértője a drónos épületfelmérések és városmodellezés lehetőségeiről a tréning első napján tartott előadást. A prezentációt követő beszélgetésen párbeszéd alakult ki a megrongálódott épületek drónos dokumentálásának lehetőségeiről, valamint az épület- és felszínmodellekről. A diskurzus rávilágított arra, hogy a drónos képekből kiinduló 3D adatelőállítás és a városmodellezés a katasztrófavédők munkájához is sokat hozzátehet.
Az esemény egyik tapasztalata, hogy a résztvevő európai országokban a drónok katasztrófavédelmi felhasználását az engedélyezési eljárás rugalmassága, illetve a fejlesztés állami szintű támogatottsága is segíti. A 3D adatgyűjtés a külföldi kollégák között is kevésbé ismert, bár tény, hogy az itáliai földrengés, a 2016-os Amatrice-i katasztrófa esetén használták ezt a technológiát. A Lechner Tudásközpontban használt hosszabb időt igénylő adatfeldolgozás egy bevetés során ugyan nem kivitelezhető, azonban a kárfelmérésre, vagy előzetes szimulációkra készített 3D épület és városmodellek nagyban segíthetik a dokumentációs és az előkészítési munkákat.
Kép forrása: MAGOR Katasztrófa-elhárításban Résztvevők Támogatásáért Egyesület
